Az újvárfalvai születésű Noszlopy Gáspár előbb népfelkelési biztos, majd kormánybiztos volt.

Erről az időszakról beszélt Dr. Süli Attila őrnagy, hadtörténész a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa 2016. április 23-án, a Noszlopy-kúriában tartott előadásában. A több mint egy órás előadás során megtudtuk, hogy Noszlopy előbb a marcali járás népfelkelési biztosa lett, majd miután 1849 januárjától a Dunántúl ellenséges kezekre került, Noszlopy Debrecenbe utazott Kossuth Lajoshoz. Végül március 10-én kapott felhatalmazást az alábbi tevékenységekre: a nép felvilágosítása, nemzetőrség újjászervezése, népfelkelés rendezése, népgyűlések tartása, hazaárulók elfogása és erővel Perczel támogatása. Ezek után Noszlopy Kaposváron tartott népgyűlést, amelyen határoztak a fegyverek visszaszerzéséről, a borkimérés szabad jogáról, gróf Festetics Miklós és Kund Vince képviselők helyett újakat választottak, a kollaboráló tisztviselők helyett újak kinevezése és a hazaárulók megbüntetése. A május 14-i bizottmányi gyűlésen további intézkedéseket hoztak. Érdekesség, hogy 1849. július 23-án Rottkai Pál kaposvári kovácsmester egy hatfontos ágyút öntött, ami működőképes is volt. Azonban az elkészült fegyvert nem tudták sokat használni, mert egy nappal korábban már a császári csapatok elkezdték megszállni a megyét. Noszlopy csapatai Endréden gyülekeztek augusztus 7-én, itt megtaláljuk több megye zászlóaljait, tüzéreket, huszárokat és pandúrokat is. Ezután Szántódnál átkeltek a Balatonon, és Veszprémnél Noszlopy átadta a csapatait, akik Klapka György utasítására Komárom felé vonultak