2016-02-21

2016. február 20-án az újvárfalvai Noszlopy-kúriában Dr. Hermann Róbert a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos helyettese, az MTA doktora, egyetemi tanár tartott előadást az 1848-as dél-dunántúli hadműveletekről. Az előadás során többek között kiderült, hogy az 1848:22. törvénycikk értelmében Somogy megyében öt nemzetőr zászlóaljat állítottak fel, ezek létszáma 10-13 ezer fő között mozgott. Majd 1848 áprilisában döntenek a honvédség felállításáról, és a 8. zászlóaljat Somogy, Baranya, Tolna és Bács megyei önkéntesekből állítják fel. A szabadságharc első fegyveres konfliktusai a magyar-horvát határon voltak, hiszen a horvátoknak területi követeléseik voltak. A horvátországi hadsereg főparancsnokává Jellačić bánt nevezik ki, aki seregével a Dráva mentén vonul fel. Emiatt Somogy megyében nagyjából 7000 főnyi nemzetőrséget mozgósítanak, akiket az Istvándi-Babócsa-Csokonya-Berezence-Iharosberény vonalon helyeznek el. A nemzetőrökön kívül több regurális katonai századot is idehelyeznek, azonban ezek az idegen katonák megbízhatatlansága miatt kevésbé voltak hatékonyak. A támadás 1848. szeptember 11-én indult meg, és a Muraköz elfoglalása után a Dunántúlt támadták. Több idegen katona átáll a horvátokhoz, akik főleg a Balaton partján haladnak, így Somogy megye nagyobb része elkerüli a megszállást. A hónap végére a népfelkelésnek is köszönhetően a megye teljesen szabad. Szeptember-október hónapokban több kisebb-nagyobb rajtaütés és csata is volt: Szőcsény, Oroszló, Ozora. Októberben Nagykanizsát és a Muraközt is sikerült felszabadítani Perczel Mór vezérletével. Majd ezek után felállították a 60. és 61. somogyi honvédzászlóaljakat. Decemberben újabb támadás (stájerországi és horvát hadtest) éri a Dél-Dunántúlt, aminek következtében Somogyban önkéntes alakulatokat szerveznek Festetics Miklós vezetésével.